A Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének tagjai nem akarják ölbe tett kézzel végignézni, hogy a régió tovább veszítsen pozíciójából, hanem maguk is szeretnének hozzájárulni a tó környékének felemelkedéséhez, ezért Gál Lajos, a szövetség elnöke kiadott egy állásfoglalást, amely az elkövetkező időszak fő célja és felelőssége az érdekképviseleti szövetség előtt. A Balatoni Integrációs Kft. által folyamatosan végzett gazdasági-társadalmi-környezeti fejlesztési monitoring adatai alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (a továbbiakban BKÜ) gazdasági értéktermelése 1994-ben még az országos átlag 117%-án állt, azóta a régió gazdasága az országos átlagnál lassabban növekszik. 2004-ben a tájegység fejlettségi szintje az országos átlag alá került. A régió állandó lakosságának egy főre eső SZJA alapja az országos átlag csupán 82 %-a. A Balaton térségének pozíciói az utóbbi években folyamatosan romlottak, ma már a vidéki Magyarország átlagával is alig tart lépést a régió.
FEJLESZTÉS PARTNERSÉGI MODELLBEN
A Balaton térségét kutatók szerint a problémák fejlesztés-finanszírozási és intézményi, végül is strukturális okokra vezethetők vissza. Egy gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan együvé tartozó, viszont a területi igazgatási határokat és hatásköröket illetően erősen fragmentált térség fejlesztését szerencsésebb lenne partnerségi modellben, a térség OTK-ban is elismert fokozott turisztikai és környezeti igénybevételével is számoló, valódi forrásokkal és hatáskörökkel felruházott módon, a Balatoni Fejlesztési Tanács (a továbbiakban BFT) koordinálásában megvalósítani.
A CIVILEK RÉSZT VÁLLALNAK ÉS KÉRNEK A FELADATOKBÓL
A Balatonnál élő vállalkozások és civil szervezetek a 2010. évi választások eredményeképpen felálló új kormánytól a választási program ismeretében azt várják, hogy a régió lehetőséget kapjon a kedvezőtlen tendenciák megváltoztatására.
A Balaton rendelkezik helyes célok irányába mutató Koncepcióval, Stratégiával, a célok megvalósulásához szükséges Részletes Fejlesztési Tervvel, az elmúlt évek során a részleges sikerek ellenére ezekből azonban nem sikerült megvalósítani annyit, amennyi újra versenyképessé tehetné a régió egészét, biztosítaná a térségben élők és dolgozók boldogulását.
Nem is olyan régen a Balaton környéke még átlagon felül járult hozzá az előállított nemzeti javakhoz, és átlagon aluli volt itt a munkanélküliség. Ma már más a helyzet, ami ellen kinek-kinek a maga helyén és eszközeivel halaszthatatlanul tenni szükséges.
Ebben a munkában a balatoni civil szervezetek is hagyományosan részt vállaltak, és az előttünk álló feladatokból is részt kérnek. A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kft.-vel partnerségben 2004 óta képviseli a Balatont a nemzetközi Élő Tavak (Living Lakes) hálózatában, amelynek keretében számos nemzetközi konferencián, workshop-on mutatta be a Balatont, valamint nemzetközi projektekben vett részt. 2006-ban együttműködési megállapodást kötött a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal és a MTA Tihanyi Limnológiai Kutató Intézettel, hogy még több projektekben részt vállalhasson. Célja az Élő Tavak missziójával összhangban a tavak és környékének fenntartható fejlesztésének segítése. Ehhez azonban a kormányzat támogatása is szükséges. (A szövetség az Új Széchenyi Terv pályázati lehetőségeiben fontosnak tartja a Balaton kiemelt kezelését!)
A Balaton körül nagyon élénk civil élet folyik, és a szövetség hiányolja a civil szektor társadalmi szerepvállalásának támogatását, megerősítését. Annak érdekében, hogy a civilek megtehessék a jó irányba az első lépéseket, vagyis hamarosan újra mindenki számára megélhetést és boldogulást hozhasson a Balaton, el kell végre kezdeni a munkát. Ennek a munkának a legelismertebb intézménye a Balaton Fejlesztési Tanács.
Később a BFT munkájában a régió civil szektorának legitim képviselőjeként a jövőben szavazati joggal részt kíván vállalni.
A BALATONI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE
A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége, mint érdekképviseleti szervezet tevékenységén túl az elmúlt 10 éve számos környezet- és természetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, közrendvédelmi, turizmusfejlesztés feladatot karolt fel és vállalt aktív szerepet a témák képviseletében. Folyamatosan részt vesz a BFT munkájában tanácskozási joggal.
Konferenciákat, érdekegyeztető tanácskozásokat szervez többek között a Balaton vizének védelme, a hulladékgyűjtés, a tájsebészet, a közrendvédelem, a horgász-halász együttműködések témáiban.
A szövetségnek három megyéből (Veszprém, Zala, Somogy) 34 civil szervezet a tagja, amelyből az új felmérés alapján ugyanennyi teljes körű megerősítést is nyert. A BCSzSz együttműködési megállapodásai révén folyamatos kapcsolatot ápol a Balatoni Szövetséggel és a Balatoni Fürdőegyesületek Szövetségével. A BCSzSz aktív bevonásával zajlik a Living Lakes nemzetközi rendszerben történő szerepvállalás, civil együttműködés.
A BCSZSZ TERVEI ÉS JAVASLATAI 2011-RE
A szervezet már több javaslatát is továbbította az illetékeseknek, de az Integrációs Kft.-vel összefogva a térség összehangolt fejlesztése érdekében meghatározott projekt terveket is megfogalmazott.
Ezek a következők: a Balaton térségi öröm-bánat térképrendszer és tanulmány elkészítése (érték és szennyezési térképkészítés), balatoni egységes információs és tájékoztatási rendszer kiépítése (oktatói táblák kihelyezése, tanösvények létesítése), vízparti iskolák megteremtése és balatoni oktató kiadványok megjelentetése, vízparti oktató és bemutató központok, oktató parkok kialakítása fejlesztése, környezetvédelmi együttműködési modell (ECM) balatoni kiépítése, a parti öv felmérése, monitoring (nádas, madárvédelmi monitoring), rehabilitáció, korszerű környezetvédelmi közlekedés fejlesztés, Living Lakes Balaton konferencia és egy civil együttműködésekről szóló konferencia megszervezése, konferencia-rendszer kialakítása (gyakoribb civil kerek-asztal fórumok), világörökségi helyszínek támogatása.
A Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének elnöki tisztségét jelenleg Székely Erzsébet, a Nők a Balatonért Egyesület fonyódi csoportvezetője, tölti be.
Az elnökség tagjai:
- Gál Lajos, a Forrásvíz Természetbarát Egyesület,
- Oláh Miklós a Nyilvánosságért és a Civil Társadalomért Alapítvány,
- Ware Borbála a Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület,
- Kőhalmi Balázs a Varázshangok az Egészségért Egyesület képviseletében látja el.